2007. december 3., hétfő

József Attila:

Isten


Dolgaim elől rejtegetlek
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.


Hogyha meg szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
szépen, okosan vezetném.


Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebbre nyomjam.


Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat,
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.


Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd,
s én hosszan, mindent elbeszélnék.

Nincsenek megjegyzések: