
Védőszent
Egy szent, egy szent kőlábakon,
és kőkezében kő-vödör.
Egy őszi napon azon kapom,
kőseprűvel követ söpör.
Egy Nepomuk, egy Flórián
idő morzsálta mosolya,
ki éjjel-nappal őrködik,
házunkból nem megy el soha.
És hó-özönből szabadít,
Ha állunkig is a fehér,
Kiás a hóból biztosan
Egy hó-kesztyű, egy kőtenyér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése